Csatoljátok légy'szi a kiadott képet, mert így csak a funkcionális kapcsolatokról tudok nyilatkozni, viszont szeretném a két dolgot együtt vizsgálni. Köszi
Látszik, hogy térben gondolkoztok, ami nagyon DÍCSÉRETES!!! Az additív sorolással létrehozott helyiségcsoportok kialakítása is lehet egy út...bár kiváncsi lennék, hogy ezt melyik kép indította el bennetek..? Egyszerűsíteni kellene, és fontos, hogy a helyiségek ne messenek egymásba. Most sok helyen értelmetlenül alakulnak ki szabálytalan alaprajzú helyiségek (L alakú gyerekszobák és átrium). A felvázolt szrekesztésbe a ferde irányú fellávágások és lépcső nem illik bele és nem szép. A galériát még egyenlőre kakuktojásnakl érzem. Ezt is jobban integrálni kellene az egészbe (vagy akár több helyen is megjelenhetne)
Azt kell lássátok, hogy ma az építészetben szinte mindent szabad, ha tudsz mellettük érvelni. Egyelőre számomra nem világos a szándék, ami a kezeteket vezeti. Amíg nem tárjátok elénk, hogy mit miért csináltatok, addig szerintem nem lehet egzakt választ adni arra, hogy amit letettetek az helyes-e az adott szituációban.
Ennyire sok kis átriummal operáló, ennyire töredezett kontúrú, megnövelt légterű, esetenként zegzugos épületet lehet csinálni, nagyon szép dolgok is kisülhetnek belőle, de ezen gesztusok olyan anyagi terhet jelentenek a beruházónak, hogy eszméletlen nyomós érvek kellenek, hogy elfogadtasd vele. Nyitott vagyok, várom az érveiteket :)
Félre ne értsetek. Nem akarom letörni a szárnyaitokat. Kísérletezzetek, gondolkozzatok térben, játszatok a terekkel, formákkal, most még az sem baj, ha hibáztok, végül is most tanuljátok ezt a dolgot.
A lényeg, hogy gondolkozzatok, érveljetek és az érveiteket ne felejtsétek megosztani velünk sem :)
Szinteltolások menők, az alaprajz elsőre megijeszt, de logikus. Tetszik a szülői és gyerek blokk teljes elkülönítése. Ami fura, azaz étkező és az átrium. Az étkező olyan mint egy kiszélesedett folyosó mindenki azon keresztül járkál. Az átrium helyzete számomra hálátlannak tűnik, kicsit kicsi. De lehet azért érzem így mert nincs leméretezve a rajz.
A terv a "mediterrán" képre épült ami egyben a kiírás elején is található. Próbáltunk ötletelni, hogy mire is hasonlít, mi is jut eszünkbe a képről, erről a stílusról és nekem folyamatosan pantelleriai kis fehér házak ugrottak be, arról pedig egy olyan "bonyolultabb" elrendezés mint pár ezer éve az uruki átriumos házak, vagy akár városok. Persze elhangzottak a szimmetria, asszimmetria, letisztultság, töredezettség szavak is. Ezt a vonalat követve próbáltuk kialakítani az alaprajzot, majd a mediterráneumra jellemző dombos terepet feltételezve a szinteket. A ház tehát 3 részre oszlik a "szintek által": 1)Privát rész (szülői szoba, szülői fürdő...stb.). A szülői rész természetesen direkt van a gyerekszobával ellentétes oldalon. Cél, hogy a gyerekeket ezzel jobban a ,,saját világukban" maradhassanak, illetve a túlzott kötöttség megszüntetése és a szülői magánélet privátként kezelése... (Kérdés lehet, hogy kisgyerekeknél mennyire ideális ez a nagy távolság, hiszen az anya nem hallja a gyerekek sírását...stb., úgy gondoltuk, hogy a 21. században ez már nem akkora probléma, modern gyerekriasztókkal, pillanatok alatt értesülhet az anyuka ha valami gond van a csemetével.) A szülők általában szeretnek magasabban, mindent fentről szemlélve elhelyezkedni így ez a rész van a legmagasabban. 2) Közösségi rész (közös átrium, nappali, konyha, étkező, vendég wc, könyvtár...stb.) Ez a középső, egyben középmagasságban lévő térrendszer. Itt folyik a nappali élet, a vendégek fogadása, minden ami társasági... A középső átrium mint egy forrás, frissességet ad a háznak, lélegezni engedi azt. Természetesen nem utolsó szempont, hogy tökéletes megvilágítást biztosít az amúgy viszonylag sötétebb belső résznek. A nappali, a hozzá tartozó terasszal és galériával nem titkoltan egy hangulatos, egész családot befogadni képes közösségi tér szeretne lenni, minden igényt kielégítve, a fa szerkezetes könyvtárrésszel különleges, régi családokat idéző otthonosságot biztosítva. 3) Gyerek szektor (gyerekszobák, közös wc, gyerek átrium) Mivel egészen későkamaszkoromig nem volt saját szobám, próbáltam elképzelni egy olyan rendszert, amiben igazán jól és szabadnak érezhettem volna magam. Így és a többiek ötleteit érveit összegyúrva született a külön átrium és közös fürdő ötlete. Az átrium egy "szigetként" szeretne a gyerekeknek zártabb, izgalmasabb kapcsolódási pontot jelenteni a külvilággal, ahová tényleg akármikor kimehetnek... A terasz a gyerekszobák előtt a legnagyobb és persze az is fontos, hogy nincs a terasz és a kert szintje közt lépcső, elkerülve így a váratlan baleseteket...
egy-két praktikum. Sarkon lehetőleg ne támadjatok meg szobát, inkább a súlypontban (és ez az egész ház tekintetében is igaz, de itt ilyen szempontból az előszoba jó helyen van...) A saroklecsapást meg lehetőleg örökre el kellene feledni... A kamra, ha az előszoba és konyha közé kerülne akkor az étkező is szerencsésebb lenne. Egy-egy szobának ne legyen minden oldalán nyílászáró, mert nagyon nehezen bútorozható=használható és túl sok (rejtett) közlekedő keletkezik. A kis szobák esetén egy ilyen kicsi házban törekedni kellene a négyzetes téglalap formátumra, első sorban a repis terek legyenek formásak (ha majd nemcsak egy megbízást akartok az életben...)
az egyetlen helyen 45 fokban berakott lépcső nem szerencsés, vagy valami oka legyen, hogy miért lóg ki a (koo)rendszerből, vagy ne legyen, de az, hogy nekivezet egy falsaroknak téves...én szeretem, egyébként ha egy terv koncepcionálisan "hibás", azaz genetikailag nem steril (az építészkar egyébként nem nagyon szereti, meg a középtanszék...). A direkt kis "genetikai" rendellenességek vitték előre eddig a dolgokat mindig, az a fejlődés kulcsa személyes meglátásom szerint, de ez a ferde lépcső még nem "az" a hiba amire én vágynék ennek a tervnek az esetében is. Valami kis "hiba" pedig jót tenne. A terv összességében szerintem igéretes!
Személy szerint nekem nagyon tetszik, hogy ti is térben gondolkodtok, a traktusokat szintekkel választjátok el, és értem a "valaki mindig figyel" motívumot a szülői szakasz elhelyezésével ;) Az alaprajz helyiségek szempontjából látszik, hogy nagyon átgondolt. A benapozás látom, hogy fontos volt számotokra. Ha már ezt ilyen jól elhelyeztétek, akkor figyeljetek rá, hogy nem véletlen került a gyerek háló keletre, vagyis legyen arra néző ablaka! Továbbá az ott lévő 2 szobából nyíló közös fürdő klassz, viszont nekem nem igazán jön át a közös átrium funkciója. Ahogy említetted, kell a természet közelsége, de nem hiszem, hogy ez a megfelelő megoldás. Az sok kis közlekedő miatt könnyen elkeveredik az ember, viszont ami nagyon tetszett még nálatok, hogy egy "külső közlekedő"-ként funkcionáló teraszrendszert hoztatok létre a ház körül. Csak így tovább! :)
Nagyon tetszik a funkciók szintbeli elkülönítése, viszont az alaprajza kicsit zavaros, nekem olyan, mint egy labirintus, nem egyszerű megtalálni benne a keresett helységeket. A terasz jó kapcsolatot teremt, de alaprajzi formájában talán túl sok.
Csatoljátok légy'szi a kiadott képet, mert így csak a funkcionális kapcsolatokról tudok nyilatkozni, viszont szeretném a két dolgot
VálaszTörlésegyütt vizsgálni. Köszi
Fuhú!
VálaszTörlésItt a minotaurusz fog lakni két kicsi gyermekével (minitaurusz)! (mosoly) De izgalmas és a szint eltolás is bejön!
Látszik, hogy térben gondolkoztok, ami nagyon DÍCSÉRETES!!!
VálaszTörlésAz additív sorolással létrehozott helyiségcsoportok kialakítása is lehet egy út...bár kiváncsi lennék, hogy ezt melyik kép indította el bennetek..?
Egyszerűsíteni kellene, és fontos, hogy a helyiségek ne messenek egymásba. Most sok helyen értelmetlenül alakulnak ki szabálytalan alaprajzú helyiségek (L alakú gyerekszobák és átrium). A felvázolt szrekesztésbe a ferde irányú fellávágások és lépcső nem illik bele és nem szép. A galériát még egyenlőre kakuktojásnakl érzem. Ezt is jobban integrálni kellene az egészbe (vagy akár több helyen is megjelenhetne)
Azt kell lássátok, hogy ma az építészetben szinte mindent szabad,
VálaszTörlésha tudsz mellettük érvelni. Egyelőre számomra nem világos a
szándék, ami a kezeteket vezeti. Amíg nem tárjátok elénk, hogy
mit miért csináltatok, addig szerintem nem lehet egzakt választ
adni arra, hogy amit letettetek az helyes-e az adott szituációban.
Ennyire sok kis átriummal operáló, ennyire töredezett kontúrú,
megnövelt légterű, esetenként zegzugos épületet lehet csinálni,
nagyon szép dolgok is kisülhetnek belőle, de ezen gesztusok
olyan anyagi terhet jelentenek a beruházónak, hogy eszméletlen
nyomós érvek kellenek, hogy elfogadtasd vele.
Nyitott vagyok, várom az érveiteket :)
Félre ne értsetek. Nem akarom letörni a szárnyaitokat.
Kísérletezzetek, gondolkozzatok térben, játszatok a
terekkel, formákkal, most még az sem baj, ha hibáztok,
végül is most tanuljátok ezt a dolgot.
A lényeg, hogy gondolkozzatok, érveljetek és az
érveiteket ne felejtsétek megosztani velünk sem :)
Szinteltolások menők, az alaprajz elsőre megijeszt, de logikus. Tetszik a szülői és gyerek blokk teljes elkülönítése. Ami
VálaszTörlésfura, azaz étkező és az átrium.
Az étkező olyan mint egy kiszélesedett folyosó mindenki azon keresztül járkál.
Az átrium helyzete számomra hálátlannak tűnik, kicsit kicsi. De lehet azért érzem így mert nincs leméretezve a rajz.
Kicsit a koncepcióról, mert ez sajnos lemaradt:
VálaszTörlésA terv a "mediterrán" képre épült ami egyben a kiírás elején is található.
Próbáltunk ötletelni, hogy mire is hasonlít, mi is jut eszünkbe a képről, erről a stílusról és nekem folyamatosan pantelleriai kis fehér házak ugrottak be, arról pedig egy olyan "bonyolultabb" elrendezés mint pár ezer éve az uruki átriumos házak, vagy akár városok. Persze elhangzottak a szimmetria, asszimmetria, letisztultság, töredezettség szavak is. Ezt a vonalat követve próbáltuk kialakítani az alaprajzot, majd a mediterráneumra jellemző dombos terepet feltételezve a szinteket.
A ház tehát 3 részre oszlik a "szintek által":
1)Privát rész (szülői szoba, szülői fürdő...stb.). A szülői rész természetesen direkt van a gyerekszobával ellentétes oldalon. Cél, hogy a gyerekeket ezzel jobban a ,,saját világukban" maradhassanak, illetve a túlzott kötöttség megszüntetése és a szülői magánélet privátként kezelése...
(Kérdés lehet, hogy kisgyerekeknél mennyire ideális ez a nagy távolság, hiszen az anya nem hallja a gyerekek sírását...stb., úgy gondoltuk, hogy a 21. században ez már nem akkora probléma, modern gyerekriasztókkal, pillanatok alatt értesülhet az anyuka ha valami gond van a csemetével.)
A szülők általában szeretnek magasabban, mindent fentről szemlélve elhelyezkedni így ez a rész van a legmagasabban.
2) Közösségi rész (közös átrium, nappali, konyha, étkező, vendég wc, könyvtár...stb.)
Ez a középső, egyben középmagasságban lévő térrendszer. Itt folyik a nappali élet, a vendégek fogadása, minden ami társasági...
A középső átrium mint egy forrás, frissességet ad a háznak, lélegezni engedi azt.
Természetesen nem utolsó szempont, hogy tökéletes megvilágítást biztosít az amúgy viszonylag sötétebb belső résznek.
A nappali, a hozzá tartozó terasszal és galériával nem titkoltan egy hangulatos, egész családot befogadni képes közösségi tér szeretne lenni, minden igényt kielégítve, a fa szerkezetes könyvtárrésszel különleges, régi családokat idéző otthonosságot biztosítva.
3) Gyerek szektor (gyerekszobák, közös wc, gyerek átrium)
Mivel egészen későkamaszkoromig nem volt saját szobám, próbáltam elképzelni egy olyan rendszert, amiben igazán jól és szabadnak érezhettem volna magam. Így és a többiek ötleteit érveit összegyúrva született a külön átrium és közös fürdő ötlete. Az átrium egy "szigetként" szeretne a gyerekeknek zártabb, izgalmasabb kapcsolódási pontot jelenteni a külvilággal, ahová tényleg akármikor kimehetnek...
A terasz a gyerekszobák előtt a legnagyobb és persze az is fontos, hogy nincs a terasz és a kert szintje közt lépcső, elkerülve így a váratlan baleseteket...
egy-két praktikum.
VálaszTörlésSarkon lehetőleg ne támadjatok meg szobát, inkább a súlypontban (és ez az egész ház tekintetében is igaz, de itt ilyen szempontból az előszoba jó helyen van...) A saroklecsapást meg lehetőleg örökre el kellene feledni...
A kamra, ha az előszoba és konyha közé kerülne akkor az étkező is szerencsésebb lenne.
Egy-egy szobának ne legyen minden oldalán nyílászáró, mert nagyon nehezen bútorozható=használható és túl sok (rejtett) közlekedő keletkezik.
A kis szobák esetén egy ilyen kicsi házban törekedni kellene a négyzetes téglalap formátumra, első sorban a repis terek legyenek formásak (ha majd nemcsak egy megbízást akartok az életben...)
az egyetlen helyen 45 fokban berakott lépcső nem szerencsés, vagy valami oka legyen, hogy miért lóg ki a (koo)rendszerből, vagy ne legyen, de az, hogy nekivezet egy falsaroknak téves...én szeretem, egyébként ha egy terv koncepcionálisan "hibás", azaz genetikailag nem steril (az építészkar egyébként nem nagyon szereti, meg a középtanszék...). A direkt kis "genetikai" rendellenességek vitték előre eddig a dolgokat mindig, az a fejlődés kulcsa személyes meglátásom szerint, de ez a ferde lépcső még nem "az" a hiba amire én vágynék ennek a tervnek az esetében is. Valami kis "hiba" pedig jót tenne.
A terv összességében szerintem igéretes!
Keressétek meg a tervetekhez/ötletetekhez tartozó ötödik elemet!
TörlésSzemély szerint nekem nagyon tetszik, hogy ti is térben gondolkodtok, a traktusokat szintekkel választjátok el, és értem a "valaki mindig figyel" motívumot a szülői szakasz elhelyezésével ;)
VálaszTörlésAz alaprajz helyiségek szempontjából látszik, hogy nagyon átgondolt. A benapozás látom, hogy fontos volt számotokra. Ha már ezt ilyen jól elhelyeztétek, akkor figyeljetek rá, hogy nem véletlen került a gyerek háló keletre, vagyis legyen arra néző ablaka! Továbbá az ott lévő 2 szobából nyíló közös fürdő klassz, viszont nekem nem igazán jön át a közös átrium funkciója. Ahogy említetted, kell a természet közelsége, de nem hiszem, hogy ez a megfelelő megoldás.
Az sok kis közlekedő miatt könnyen elkeveredik az ember, viszont ami nagyon tetszett még nálatok, hogy egy "külső közlekedő"-ként funkcionáló teraszrendszert hoztatok létre a ház körül.
Csak így tovább! :)
Nagyon tetszik a funkciók szintbeli elkülönítése, viszont az alaprajza kicsit zavaros, nekem olyan, mint egy labirintus, nem egyszerű megtalálni benne a keresett helységeket. A terasz jó kapcsolatot teremt, de alaprajzi formájában talán túl sok.
VálaszTörlés